gondoltam, nem árt egy kicsit kezet is rajzolni
és mellékelem a hozzá tartozó szöveget:
Hadd lám. Haj, szegény Yorick!
Ismertem, Horatio; végtelen tréfás,
szikrázó elmésségű fiú volt: engem
a hátán hurcolt ezerszer: és most
hogy irtózik tőle a képzeletem!
A gyomrom is émelyedik rá.
Itt függött
az ajk, melyet én összecsókoltam,
azt se tudom, hányszor.
Hová lettek
gúnyjaid,
bakugrásid, dalaid?
Villámló élceid, melyek az egész
asztalt
hahotára fakaszták?
Egy sincs már belőlük, hogy
kimajmolnád saját
torzképedet?
Bezzeg most esett le az állad!
No, eredj őasszonysága
öltözőjébe,
s mondjad neki: fesse bár magát ujjnyi vastagon,
erre jut az
arca; eredj, kacagtasd meg vele.
a képet a 2009-es Hamletből vettem, a Royal Shakespeare Company készítésében
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése